Aurora-Project.eu

Banner testa

Seguici su Facebook

Szűrés

Magyarországon 2003. óta létezik államilag finanszírozott és szervezett méhnyak szűrő program, mellyel a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrését próbálják megvalósítani.

 

A lakossági szűrővizsgálatok szervezéséről: Hazánkban jelenleg három népegészségügyi célú, célzott lakossági szűrővizsgálat zajlik (emlő-, méhnyak-, valamint vastagbélszűrés), személyes értesítés alapján. Az értesítendők listája mindhárom szűrésnél az OEP-től származik.

http://www.oep.hu/pls/portal/docs/PAGE/LAKOSSAG/OEPHULAK_EBELLAT/ACHÍVUM%202010/MEGELOZO_ELLATASOK.PDF

 

Azok hívhatók be vizsgálatra, akik utolsó (bármilyen kezdeményezésű) mammográfiás, nőgyógyászati-citológiai vagy székletvér-kimutatási vizsgálata óta az adott szűrővizsgálat ciklusideje eltelt (az előbbi sorrendben 2, 3, ill. 2 év), valamint nem áll fenn egyéb olyan állapot, ami a szűrővizsgálatot szükségtelenné, illetve lehetetlenné teszi (pl. korábbi műtét). A szervezést a megyei és fővárosi ÁNTSZ-ekben működő szűrési koordinációs munkacsoportok végzik. Az egyes páciensek szűrésbe hívhatságáról (ki miért nem kapott meghívót) is itt tudnak felvilágosítást adni.

http://www.springmed.hu/egyuttmukodo_partner/antsz_lakossagszuresi_koordinacios_rendszere-96

 

Mi a nőgyógyászati szűrés célja? A külföldi szakirodalom nem „nőgyógyászati szűrésről”, hanem „méhnyak-szűrésről” beszél, jelezve azt, hogy a szűrés célja a rákot megelőző állapotok és a még tüneteket, panaszokat nem okozó méhnyak rák korai felismerése és kezelése. A szűrés elsődleges célja a méhnyak szűrővizsgálata, azaz felismerni és kezelni a méhnyak rákmegelőző állapotait és a még korai méhnyak rákot. Másodlagos célja az, hogy a nőgyógyászati vizsgálat által nyújtott lehetőséget felhasználják arra, hogy felismerjenek minden olyan egyéb kóros elváltozást, amely orvosi figyelmet, kezelést igényel, ám még nem okozott olyan panaszokat, amelyek miatt a vizsgált asszony szakorvoshoz fordult volna.

 

Hogyan zajlik a nőgyógyászati szűrővizsgálat Magyarországon?

Személyes meghívás: Minden 25-65 év közötti asszony személyes hangú, nevére címzett levelet kap, amelyben a szervezők felhívják a figyelmét a szűrővizsgálat mibenlétére és fontosságára, és azt tanácsolják, hogy keresse fel a lakóhelye szerint illetékes nőgyógyászati szakrendelést, vagy kórházi nőgyógyászati osztályt (az intézmények névvel és pontos címmel ellátott listáját mellékelik), ahol a szűrővizsgálatot térítésmentesen, azaz ingyen elvégzik. (A szűrővizsgálat nőgyógyász szakorvos magánrendelésén is elvégezhető, ám ennek a költségét csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló magánorvosoknak térítik meg.)

Nőgyógyászati szűrővizsgálat: kenetvétel, citológiai vizsgálat, citológiai lelet. A vizsgálat eredményét is tartalmazó citológiai leletet a citológiai laboratórium a szűrővizsgálatot végző, a kenetet beküldő nőgyógyász szakorvosnak megküldi. A minta vizsgálatából vissza lehet következtetni a méhnyak állapotára. A citológiai vizsgálat eredményétől függően további vizsgálatokra lehet szükség.

Kik vegyenek részt a nőgyógyászati szűrővizsgálaton? A nemzetközi szakmai szervezeteknek ajánlásai szerint elegendő a népegészségügyi méretű rendszeres lakosságszűrést a 25. életévüket betöltött nőknél elkezdeni, mert a méhnyak rákot megelőző hám-rendellenességek ettől a kortól válnak mind gyakoribbá, maga a méhnyak rák pedig átlagosan csak mintegy 8-10 évvel később. A tapasztalatok – és az ezeken alapuló ajánlások - nem indokolják a 65 év feletti asszonyok rendszeres szűrésének a folytatását akkor sem, ha ezen személyek a korábbi években legalább egy-két alkalommal már részt vettek szűrővizsgálaton. A lakossági szűrővizsgálatra ezért minden 25 év feletti és 65 év alatti nő kap meghívót.

A szervezett nőgyógyászati lakosságszűrés: Az „Egészséges Nemzetért Népegészégügyi Program 2001-2010” keretében működő lakossági szűrővizsgálat személyes meghíváson és követésen alapuló szervezett lakosságszűrés. Az évente mintegy 1 millió személy szűrővizsgálatának személyi és tárgyi feltételeit az egészségügyi ellátórendszer biztosítja. Az egészségügyi miniszter a szűrővizsgálati rendszer bevezetésének és működtetésének irányításával az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) bízta meg, amely a feladatot a területi ÁNTSZ Intézetek bevonásával látja el. A feladatok összehangolására országos szűrési koordinátort, valamint megyei szűrési koordinátorokat nevezett ki. A személyes meghíváson, szükség esetén visszahíváson és betegkövetésen alapuló rendszer működtetése céljából – a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok figyelembe vételével – országos és területi szűrési nyilvántartásokat hozott létre és működtet. Gondoskodik arról is, hogy a szűrővizsgálati rendszer harmonikusan együttműködjék a szakmailag megkívánt diagnosztikai, gyógykezelési és onkológiai gondozói háttérintézményekkel. A családorvosoknak, mint az alapellátás szakszemélyzetének jelentős adminisztratív és egészségnevelői feladatai vannak az egészségügyi ellátórendszer által szervezett a szűrés működtetésében.

A szűrővizsgálatok jó minőségének biztosítása: A minőségellenőrzés a szűrés összetett folyamatának minden mozzanatára kiterjed. Útmutatókat, „szakmai protokollokat” dolgoz ki, amelyben meghatározza a követendő eljárásokat, szakmai elvárásokat (standardokat), és olyan számszerű mutatókat (indikátorokat) alkalmaz, amelyekkel a tevékenységek minősége mérhető. A minőségbiztosítás fontos eleme a szakemberek képzése és továbbképzése.

Mennyibe kerül a nőgyógyászati szűrés? A szűrővizsgálat a résztvevő asszonyok számára ingyenes. A lakosságszűrés rendszerének működési költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi kormányzat Egészségbiztosítási Alapja fedezi.

 

 
 
 
Banner Piede